Mad. Realizácia veterného parku v obci Mad v okrese Dunajská Streda vážne ohrozuje zdravie obyvateľov. Pre TASR to povedala predsedníčka Občianskeho združenia (OZ) Post Tenebras Lux a členka petičného výboru proti výstavbe veternej elektrárne Irena Pónyová. "Dnešné stretnutie považujeme za mimoriadne dôležité, lebo konečne otvorene sme sa mohli porozprávať o veterných parkoch a ich dopadoch na ľudské životy," zdôraznila Pónyová s tým, že do projektu výstavby sú zainteresované aj susedné dediny Padáň a Dolný Štál. Diskusiu viedol člen petičného výboru z obce Babín Peter Laťák. "Na diskusiu sme pozvali aj politikov, vedcov, ochrancov prírody, ale Ministerstvo životného prostredia (MŽP) SR sa odmietlo na nej zúčastniť," uviedla Pónyová. Na jej kritické slová reagoval poradca ministra MŽP Atilla Lovász. "Irena Pónyová kontaktovala ministerstvo formou elektronickej pošty, ako aj telefonicky. Organizátorke sme oznámili, že termín 22. decembra z organizačných dôvodov nie je vhodný a minister a jeho podriadení v koncoročnom návale pracovných povinností sa nemôžu na akcii zúčastniť." Na ministerstve prebehli telefonické rozhovory, prostredníctvom ktorých sa zamestnanci kancelárie ministra s telefonujúcou rozlúčili s upozornením, že v danom termíne sa na podujatí nezúčastní nikto. Téma veterných elektrární a ich dopadov je témou, ktorá ministerstvu nie je cudzia a nemieni ju ani ignorovať. "Dôrazne však odmietame akékoľvek iné vysvetlenie postoja rezortu k akcii, než akým je nevyhovujúci termín a zaneprázdnenosť osôb, ktoré môžu k podstate veci čokoľvek povedať," stojí v písomnom stanovisku ministerstva. "My sme mali podobný problém, keď jeden investor chcel presadiť projekt výstavby trinástich veterných turbín. Za pomoci aktivistov sa nám podarilo zrušiť tieto plány. V tom nám pomohli aktivisti z Madu, Svätého Petra a Myjavy. Dnes sme chceli my pomôcť obyvateľom obce Mad," informoval Laťák s tým, že najdôležitejšou úlohou je komunikovať s verejnosťou, robiť osvetu o skutočných vlastnostiach veternej elektriny. "Veterná energetika má tri základné negatívne parametre. Veterné turbíny nie sú vôbec ekologické. Na výrobu turbíny potrebujeme nenahraditeľné materiály. V úzadí musia fungovať záložné zdroje, keďže vietor nefúka nepretržite a rovnakou intenzitou. Okrem toho nevieme odhadnúť krivku spotreby elektrickej energie. Jadrové a tepelné elektrárne musia byť naďalej v prevádzke, takže argumentácia že veterné elektrárne znižujú počet CO2 emisií nie je pravda," zdôraznil prednášajúci. Poukázal aj na ekonomické problémy. Tvrdil, že výstavba veterných parkov je dotovaná a tak spoločenstvo bude doplácať na luxus tzv. zelenej energie a cena pre odberateľov sa sústavne zvyšuje. Laťák upozornil aj na zdravotné nedostatky. "Turbína je obrovské zariadenie a vrtule generujú infrazvuk. Je to fyzikálny vplyv na ľudský organizmus a v dlhodobom pôsobení ľudia dostávajú vibroakustickú chorobu, prejavuje sa nespavosť, hučanie v ušiach, depresie, vyčerpanie, dekoncentrácia detí v škole," ozrejmil Laťák. Starosta Madu Gabriel László o organizovaní diskusie nevedel, len to, že predsedníčka OZ prenajala miestnosť v kultúrnom dome. "Treba sa spýtať investora, či vôbec pokračuje v plánoch výstavby veternej elektrárne, keď MŽV vyslovilo záverečné stanovisko, že realizáciu neodporúča," uzavrel starosta. S investorom sa nepodarilo TASR kontaktovať. O výstavbe veterných turbín v Made diskutovali odborníci i občania
A vitára meghívták Peter Laťákot, az árvai Babín község újonnan megválasztott polgármesterét, aki az ottani petíciós bizottság fejeként ugyanezen problémák elé nézett korábban, mint most a madiak, illetve azon községek aktivistái, akiket ez szintén érint (Padány, Alistál). Laťák pszichológusként mutatkozott be, és előadást tartott a szélturbinák okozta káros hatásokról, illetve megpróbálta cáfolni azokat a hiedelmeket, amelyeket szerinte a befektetők üzleti érdekei táplálnak. Előadása kezdetén több jelenlévő lakos véleményét is megkérdezte, akik jellemzően maguk is ellenezték a szélerőművek megépítését. Olyan vélemények hangzottak el, minthogy "ez nem tartozik a természetbe", vagy hogy "van egy vízi erőművünk, erre nincs szükségünk". Vélhetően az ünnepek közelsége miatt is kevesen, csupán 10-20 személy jelent meg a fórumon. Peter Laťák ezt követően felvázolta érveit. Beszélt arról, hogy a szélturbinák korántsem annyira környezetbarátok, mint amennyire sokan hiszik. "Óriási ráfordításokat igényelnek, ami a felállításához, illetve működtetéséhez szükséges vasbeton, olaj, műanyag mennyiségét érinti. Ráadásul sok esetben fákat kell kivágni a megépítésük helyén, és utakat kell építeni hozzájuk" - mondta. Hozzátette, emellett óriási területet foglalnak el. Cáfolta gazdaságosságukat, megemlítve, hogy élettartamuk során nem hozzák vissza a ráfordításokat (egy szélturbina legyártása és kihelyezése kb. 3,3 millió eurót tesz ki átlagban), ráadásul az általuk előállított energia ára is magasabb, mint például az atom- vagy a hőerőművek általi. Nem utolsósorban kifejtette az egészségre mért káros hatásait annak, ha egy ilyen szélturbina lakott terület közelében épül meg. "Fejfájás, fülzúgás, dekoncentráltság, kimerültség" - sorolta a hatásokat, megemlítve, hogy szélsőséges esetekben epilepszia kialakulásához is vezethet. Mindezt a turbinák által kibocsátott hullámok idézik elő. A fórumra meghívást kapott Jozef Viskupič parlamenti képviselő (SaS - Egyszerű Emberek) is, aki szintén felszólalt. "Ha a lakosság nemet mond, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy ezek olyan helyen épüljenek meg, ahol az emberekre nincs ilyen hatással" - mondta, megemlítve a honvédelem néhány volt katonai területét, ahol a szélhatás hasonló. Hangsúlyozta, hogy a szélerőművek környezetbarát mivolta kétségbevonható, ahogy a gazdaságosságuk is. Aláhúzta, hogy amennyiben a szervezők megszólítják ez ügyben, akkor a parlament előtt is prezentálhatja kezdeményezésüket. Telefonon felhívták Jean-Louis Butrét, az Európai Platform a Szélparkok Ellen elnevezésű szervezet vezetőjét, aki az egészségügyi hatásokat szintén megerősítette, nem mellesleg kiemelte, hogy a szélturbinák közelében fekvő ingatlanok rengeteget vesztenek értékükből. A felszólalók mindenesetre azt tanácsolták, hogy ezek megépítését le kell állítani addig, amíg egy megbízható tanulmány nem születik az emberre és a környezetre mért hatásaikról. A madi petíciós bizottság tagjai nyílt levelet fogalmaztak meg ügyükben, amelyet szeretnének eljuttatni az állam- és kormányfőhöz, a kormány és a parlament tagjaihoz. Egyik képviselőjük, Pónya Beáta beszélt eddigi igyekezetükről. Még 2009-ben indított petíciójukat, amelyet kb. 250 helyi lakos írt alá, ami a falu lakosságának nagyobb hányada, formai okokra hivatkozva a polgármester elutasította. Elmondta azt is, hogy Szlovákián belül több polgári társulással próbálnak együttműködni, akik hasonló területen lépnek fel. "Minden fórumot igyekszünk megragadni, hogy megakadályozzuk a szélerőművek megépítését" - jegyezte meg. Az eseményről videofelvételt is készítettek, amit szeretnének eljuttatni az érintettekhez. -para- Madiak a szélerőművek ellen
Paraméter-felvételek
